Immáron 25 éve képviseli hazánkban az Eckerle Magyarország Automotive és Industrie üzletágai a cégcsoport teljes szériagyártási, termék- és folyamatfejlesztési, valamint műanyag technológiai tevékenységeit. A jubiláló kiskőrösi üzem mellett, tíz éve Bólyon, valamint ma már Császártöltésen és Zalaegerszegen is megtalálhatóak gyáregységeik. Magyarországon összesen 1200 fő dolgozik, így az Eckerle cégcsoport nemzetközi munkavállalói létszámának több mint egyharmadát már hazánkban foglalkoztatja a vállalat. A kezdetekről és az azóta eltelt 25 évről Joachim Eckerlével, az Eckerle tulajdonosával beszélgettünk.
Miért épült Magyarországon üzemegység huszonöt évvel ezelőtt?
Joachim Eckerle: Családi vállalkozásként alapította meg a németországi Baden tartományban édesapám ezerkilencszázhatvannyolcban az Eckerle Gruppe-t, mely egy egyszerű lakatosműhelyként kezdte meg tevékenységét. A megbízások száma azonban gyorsan nőtt, az évek során a vállalat multinacionális céggé nőtte ki magát. A nemzetközi terjeszkedésnek az első lépése volt a kilencvenegyes magyarországi üzemnyitás, apukámnak Kiskőrösön nyílt lehetősége arra, hogy bérmunkával elkezdje a Németországon kívüli gyártást.
Miért éppen hazánkat választották kilencvenegyben?
JE: Alapvetően két okra vezethető vissza a döntés: a rendszerváltás után Magyarországon óriási lehetőség volt a fejlődésre, hiszen a frissen szabaddá vált piac nagy potenciált rejtett magában, másrészt pedig a némethez képest a magyar bérköltségek jóval kedvezőbb feltételeket biztosított a gyártásra, magyarán költséghatékonyság szempontjából is jobb adottságúnak bizonyult Magyarország.
Milyen tevékenységgel indult a magyarországi munka?
JE: Németországban bérmunkát végeztünk, ezerkilencszázkilencvenegyben nagyjából háromszázan dolgoztak a helyi üzemben, közülük kétszázan foglalkoztak szénkefe szereléssel. A terv az volt, hogy két év alatt száz fősre bővítjük a kiskőrösi üzem létszámát, s így a termelés egy részét át tudjuk helyezni a Bács-Kiskun megyei településre.
Milyen szerepe volt Önnek az üzemindulásban?
JE: Édesapám fontos szerepet szánt nekem a magyarországi telephelyfejlesztésben, mivel azt érezte, hogy a fejlődés csak akkor lehet garantált, ha a cég a család kezében marad, így huszonhat évesen az én feladatom lett az új üzem beindítása. Szakmai tapasztalatom természetesen csak részben volt adott: ugyan végeztem műszaki szakirányon egyetemet, azt követően pedig két-három munkahelyem is akadt, dolgoztam időközben például a Boschnál is alkalmazottként, de vezetői múlttal nem rendelkeztem, így igazi mélyvíz volt számomra ez a kihívás. Hogyan kell céget alapítani? Hogyan kell céget vezetni? Hogyan kell munkákat koordinálni? Ezzel kapcsolatosan mind „élesben” szívtam magamba a tudást.
Milyenek voltak az első benyomások Magyarországgal kapcsolatosan?
JE: Az elsőre látható volt, hogy az ország jelentős gazdasági elmaradásban van Nyugat-Európához képest, de infrastrukturális problémák is akadtak. Az éjszakai áram például olyan gyenge volt, hogy ki kellett kapcsolnunk a gépeket a takarékosság miatt. Viszont az embereket nagyon pozitív hangulat jellemezte, mert tudták: ha fejlődni szeretnének és pénzt keresnének, erre most minden lehetőség adott – éppen ezért az országban hirtelen megjelent több százezer vállalkozó. A mi szempontunkból pedig az is előnyösnek bizonyult, hogy a külföldi tőke, a külföldi befektetők megítélése szintén nagyon pozitív volt, mert ebben is látták a fejlődés lehetőségét.
Meddig élt Magyarországon?
JE: Az elképzelés szerint két évet kellett volna itt töltenem, de aztán úgy alakultak a feladataim, hogy Magyarországon ragadtam. Tizenkét év után fordult elő először az, hogy hosszabb időre Németországba utaztam, négy hetet töltöttem szülőföldemen. Ez persze nem csak a véletlennek köszönhető, jelentős fejlődésen ment át a magyar cég, kilencvennégyben például a Bosch kizárólagos szereléstechnikai képviselői lettünk, így szükség volt arra, hogy helyi szinten koordináljam a folyamatokat. A Bosch-sal kötött együttműködés komoly kihívást jelentett számunkra, de ebben az esetben is alátámasztást nyert a „mindig megoldás” szlogenünk, az összes új feladatot sikerült gond nélkül abszolválnunk.
A fejlődés kézzel fogható volt a huszonöt év során, immáron négy telephelyen tevékeny a vállalat. Mik voltak a legfontosabb mérföldkövek?
JE: A kiskőrösi üzemegység után kétezerhatban egy vegyes vállalkozással fröccsöntő üzemet nyitottunk Császártöltésen, amely egy mindössze háromezer fős település. Sokan megkérdőjelezték ezt a beruházást, de a megrendelés állomány azt igazolta, hogy jó döntést hoztunk. Magyarország egyik legnagyobb négykomponensű fröccsöntő üzeme működik a Bács-Kiskun megyei településen. Ezt követően egy nemzetközi megállapodás, a Schunk Modultechnik tevékenységeinek átvétele hozott bővülést, a vállalat ugyanis Bólyon is üzemeltett csarnokot. Mi ezt az üzemet vettük át, és itt is bérmunkával kezdtük meg a gyártást. A negyedik állomás pedig az Atlanta a Elektrosysteme GmbH zalaegerszegi telephelyének átvétele volt, kétezer-tizennégy óta végzünk itt szériagyártást.
Mennyire meghatározó világszerte a magyar gyártás?
JE: A magyar üzemek alapvetően az európai piacot látják el termékeinkkel – legyen szó széria gyártásról vagy az industrie üzletág termék és folyamatfejlesztői munkájáról. Az öreg kontinensen tehát meghatározó szerepe van a magyar üzemeknek és a magyar szakembereknek, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a korábban a kiskőrösi industrie üzletágat vezető Hubina Péter lett az automatizálási üzletág nemzetközi vezetője. Persze nem szabad megfeledkezni a romániai telephelyünkről, ami jelenleg még jóval kisebb forgalmat bonyolít. Az amerikai piacot Mexikó, az ázsiait pedig a kínai bázisunk szolgálja ki.
Milyen fejlesztések várhatóak Magyarországon?
JE: A helyi fejlesztéseknek jelentős korlátot szab az egyre erősebb munkaerőhiány, leginkább emiatt jelent olykor problémát, hogy új megbízásokat vállaljunk. Ennek ellenére Bólyon egy új üzemegységet béreltünk, ahol a fröccsöntő tevékenységünket bővítjük. Ezzel a lépéssel a cégcsoport európai fröccsöntő központját hozzuk létre Baranya megyében. Az első gépek három műszakban kezdték meg a termelést az új telephelyen. A további gépeket az év végéig telepítjük, a beruházással pedig összesen hatvan fröccsöntő berendezést helyezünk üzembe. A fejlesztés keretében többek között fröccsöntő technológusok felvételét is tervezzük, akik magát a technológiát optimalizálják majd. A meglévő gépek lépésenkénti automatizálására magasan képzett mérnököket alkalmazunk, melyhez Industrie üzletágunk meglévő kapacitásait vesszük igénybe. A gépesítés ugyanis megoldást jelenthet a munkaerőhiányra is. A projekt teljes nagysága eddig 850.000 euróra tehető, de a vevői igények miatt további 450.000 euró beruházás növekedéssel számolunk. Ehhez körülbelül 250.000 euró összegben átépítések, ingatlan beruházás, valamint járulékos költségek társulnak.
Hogyan értékeli az Eckerle cég Magyarországon töltött 25 évét?
JE: Persze minden vállalkozásban vannak hullámvölgyek, olykor a gazdasági környezet vagy a munkaerő piac okozta nehézségek jelentenek kihívást, de összességében elmondható, hogy sikeres éveket tudhatunk a hátunk mögött. A siker hátterében pedig egyértelműen az emberek állnak, sokan ugyanis a kezdetek óta velünk dolgoznak azon, hogy a vállalat az ügyfelek és saját igényeinknek megfelelően működjön. Arra törekszünk, hogy közösséget építsünk, ahová az emberek szeretnek bejárni, és ahol mindenki egyenrangú – függetlenül a beosztásától.
Evezzünk egy picit személyesebb vizekre: mesélne arról, hogy mivel tölti egy cégtulajdonos a szabadidejét?
JE: Először is azzal kezdeném, hogy ugyan már nem élek folyamatosan Magyarországon, nagyon szeretek eljönni Kiskőrösre, mert alapvetően azt látom, hogy a magyarok nagyon kedves emberek. A szabadidőmben egyébként legszívesebben pont ezért az emberek szerepelnek középpontban. Fontosak számomra a baráti kapcsolatok, a hosszas társalgások, a véleménycsere, a közös főzések. Szeretek a szabadban sétálni, vagy ezzel összekötve golfozni, de nagyon kikapcsol például egy pár órás lovas kocsizás a pusztában. A műszaki sportok is vonzanak, időnként hobbi repülni is szoktam.
Az Eckerle Magyarországról
Az Eckerle Gruppe története 1968-ig nyúlik vissza, amikor családi vállalkozásként megalapították a németországi Baden tartományban. Az idők folyamán lakatos műhelyből folyamatosan fejlődő, multinacionális vállalattá nőtte ki magát. Gyáregységeiben jelenleg öt ország, több mint négyezerkettőszáz dolgozója számára biztosít álláslehetőséget. Tevékenységei között elektromotorok EC modul- és szénkeferendszer tervezése, előállítása, komplex fröccsöntött műanyag-, stancolt alkatrészek gyártása, manuális és automatizált gyártósorok fejlesztése, CNC megmunkálás, valamint ipari rendszerkomponensek értékesítése is megtalálható.
1991-ben a kiskőrösi telephely szénkefe gyártásával megkezdődött az Eckerle magyarországi működése. Néhány évvel később automatizálással, valamint CNC megmunkálással bővült az üzemi termelés. 1994-ben hazai forgalmazójává vált a Schmidt Technology, valamint a Bosch Rexroth termékeinek, melynek köszönhetően az Eckerle Magyarország húszévnyi szakmai tapasztalatot tudhat magáénak ezen termékek kereskedelmében és felhasználásában. 2000 óta műanyag technológiában és stancolt alkatrészek gyártásában is kiemelt minőségű termékkínálattal rendelkezik. A vállalat további egységei Császártöltésen, Bólyon és Zalaegerszegen találhatóak, ahol az egyedi megrendelésektől a szériagyártásig áll vevői rendelkezésére.